2009. január 1., csütörtök

Odakinn

A karácsonyi szünetben a nyálkás rossz idő és a fogalmunksincshonnan beszerzett betegség miatt napokig kuksoltunk odabenn. Kisgyerekkel rendlkezők jól tudják, milyen nehéz ez, pár nap után már nem csak a gyerekek, én is fuldoklom a szobalevegőtől.
Aztán végre felvirradt a nagy nap, napsütéssel, semmi széllel, jó csípős hideggel, és akkora mázlink volt, hogy még a kedvenc kutyusainkkal is találkoztunk a patakparton.

Fanni a kertben pózol.

Mátépofik -Ő álmos, de a kutyusok majd magához térítik.



Idesüss, kesztyűnk is van! (Pár éve mekkora koloncnak élték meg, most igazi kincs.)

Hé, nekem is van, ezt is fényképezd le!

Poci, Jázmin és a fincsi gumihamburger.

Máté és Aliz. (Máté szinte végig a kezemben volt ezután, ezért nincs róla kép, de odavan a nagy bumszli kutyusokért, be is gyűjtötte tőlük a puszikat, mert a szerelem kölcsönös.)

Poci és Picuri.

Aliz, Molli és Picuri Pocival.

Nagyon szeretik egymást!

Ezek pedig már a mai képek. Egész délelőtt lestük az ablakból, hogy hull a hó. Nem esett még annyi sem, hogy egy szánkó elcsússzon rajta, de a gyerkőket mégis nagyon boldoggá tette. Az egész lakóparkot telerajzoltuk, nem maradt egy pici tiszta hófelület sem, úgyhogy amíg rá nem hull egy új adag, mindenki az Ő műalkotásaikat csodálhatja.


A kesztyű hamar megadja magát, bár tény, hogy extrém használatnak van kitéve.


Pocika tisztogatja az oszlopot.

Komoly gyalogtúrát tett meg a legkisebb is, de itt már fogni kellett.

Olyan hamar esteledik télen!

2 megjegyzés:

Wienermädel + Co írta...

Kompliment zu diesem schoenen Familienblog. So viele schoene Bilder, die Kinder, die Grosseltern, die Familienfeste und aufregende Tage im Zoo und auf dem Flugplatz. Hat mir sehr gut gefallen.

Liebe Gruesse aus Wien

anyamanya írta...

Entschuldigung, dass ich so spaet reagiere! Vielen Dank für den lieben Kompliement!