Idén utóljára rendezhettem hatalmas, világra szóló szülinapi bulit, jövőre már külön lány- és fiúbulit szeretne a két delikvens. Bár azon se csodálkoznék, ha az utolsó pillanatban mégis meggondolnák magukat, mert egy ilyen hatalmas nyüzsi hangulatáról nem olyan egyszerű lemondani...
Gyülekezik a manóhad, egy kis jégkrémmel előhűsítik magukat a nagy banzájra.
Indul a játék!!!
Na, ki kondítja meg hamarabb azt a fazekat?
Ádám, hol vagy?
Tűz, víz, repülő!
Kimelegedtünk, elfáradtunk, itt már csak énekelgetünk és reménykedünk, hogy rövidesen jön a torta.
De jaj, a torta odavan! Ellopta a szülinaplopó manó!!!
Ez a galád, ni! És sok könyörgés eredményeképpen lehetetlen feltételeket szab: ha minden gyerek kiáll négy borzasztó nehéz próbát, visszakaphatjuk a tortát.
Elkezdődtek a próbák: a találóskérdésekért narancssárga jel jár a karszalagra.
Volt még kirakó és érzékelős játék.
Na meg ügyességi feladat.
Na, melyik kérdést húzta Bálintnak a saját anyukája? :)
De a próbák közben odaföntről a rosszcsont manó állandóan galacsinokkal dobálta kis hőseinket.
Hiába minden csínytevése, a gyerekek itt már azt kiáltják, jöjjön le, mert mindannyian elkészültek a feladatokkal.
Hiába dühöngsz, manó, minden karszalagon ott az elvégzett próbákat bizonyító négy jel!
Az összesen!
Na tessék, végül a manó sírva fakadt. Kiderült, hogy csak azért csinált ilyen csúnyaságot, mert az ő szülinapja is ma van, de nem köszöntötte meg senki. Fanni és Poci rögtön meginvitálta, maradjon itt, és megünnepeljük őt is, így mindenki boldog.
Minden jó, ha a vége jó, jöhet a happy end, na meg főleg a torta!
A tortán 7 gyertya a Fannié, 5 a Pocié, és a manónak is jutott egy, hiszen ki tudja, hány száz éves egy ilyen manó, de nem bánta, hogy kicsit fiatalítottuk.
Hammmm!
Nyammm!
És csammm-csammm-csammm.
És még néhány tortaevő kishuncut.
Siserehad. :)
Most pedig jöjjön egy rakat vigyori:
A manópusziba belezöldül az ember lánya.
Gyanítom, ez a fotó az esküvői képük mellé kerül majd a polcon!
Köszönet a fotókért Biankának!