2011. január 31., hétfő

Altatódal

Régen mindig volt altatódal, nem is egy, ráadásul szigorúan meghatározott repertoár szerint. Aztán ahogy öregedtek a kölkök, ez kopott le leghamarabb: maradt a mese, az összebújás, meg még jónéhány rituálé, de az éneklés elmaradt. Fanni nehezményezte időnként, a fiúk nem.
Aztán Fanni úgy döntött, majd ő dalol. Na, ezt meg a fiúk nehezményezték, de nagyon.
De Fanni hatalmas érzelmi intelligenciájánál csak a konoksága a nagyobb, hamar rájött, hogy tűzzel-vassal nem érhet célt, bevetette a finomabb eszközöket. És.....
Megalkotta AZ ALTATÓDALT, csupa nagybetűvel. Amit a fiúk hetek óta nap mint nap gurgulázó röhögéssel nyugtáznak és többszöri ismétlést követelnek.
A dal így szól -és most nagyon sajnálom, hogy az előadás áhítatát, a búgó hangot, az átszellemült fejet nem láthatjátok hozzá:

"Jó éjt, gyerekek, búcsúzik a füles nyuszi már,
Álmodik a kakimaki már."

Jó éjszakát mindenkinek!

2011. január 27., csütörtök

A modern kor gyermeke

Fanni mandulaműtétje miatti karanténunk nem jelenti azt, hogy lazsálhat a hercegnő, minden nap rendes, normális tanítás van neki. Csak a konyhaasztalnál ülve, és Anya tartja az foglalkozásokat.
Többek között az egyik feladata az volt, hogy írjon mesefigurákat. 
Anya persze olyasmire gondolt, hogy tündér, meg boszorkány és hasonlók, így nem kicsit lepődött meg, mikor a következőt olvasta: vudi, jesszi, tomas, villám.
Ugyebár az első kettő az a Toy Storyból ismert Woody és Jessie akarna lenni, Thomas a gőzmozdony már majdnem helyesírásilag is tökéletes, McQueent pedig valóban Villám néven ismerjük.

2011. január 22., szombat

Egy hónap képekben

Az utóbbi pár hétben volt tél is, tavasz is, karácsony is -minden olyan távolinak tűnik már, és annyi minden történt azóta.


Jelen életünk nagy aktualitása a Fanni 2 hét múlva kijelölt mandulaműtétje (nagyothallás okán, mely pedig savós középfülgyulladás miatt alakult ki), és az emiatt bevállalt karantén -lévén, hogy a műtétet csak akkor végzik el, ha egészséges.
A másik aktualitás pedig, hogy ismét dolgozom, itthonról, részmunkaidőben, jót és kreatívat, ami egyrészt csodás és kicsit életmentő is, másrészt csak nagy harc árán tudom belenyomorgatni egyébként is túlzsúfolt mindennapjainkba.

Na de jöjjön a nosztalgia:



A decemberi télben összehoztunk egy hóembert...


...a gyagyás bagázs segédletével...



...ráadásul ilyen dizájnos frizurával!


Ha egy képet látsz, érdemes a hátterét is megnézni!



Ő igazi hólány, jetinőnek vagy ekszimóbébinek is beválna...


Ő fázósabb fajta, de a hóban rejlő vicces lehetőségek hórajongóvá tették.





Neki meg 0 fok alatt ömlik a könny a szeméből és vacog, az össznép kedvéért egy röpke szánkózást elvisel vagy meghógolyóz minket, de az ideális téli elfoglaltság számára a meleg szobából kuksizni kifelé.



Aztán közelgett a karácsony.


És végre elég vén lett minden gyerekem ahhoz, hogy lelkesen és esztétikus végeredménnyel süssük a mézest! :)


Máténak már nyersen is jól csúszott, sülve pedig félelmetes pusztítást végzett a mézesek közt, azóta is rendszeresen kérdezgeti: "Anya, mikor főzöl már nekem mézeskalácsot?"


Aki bohóc, az ilyenkor is bohóc.




És aki teljes átéléssel és nyelvbedobással alkot.


Kócos mézestündér.


A hajdúszoboszlói karácsonyozás csúcspontját Mariann és Pepe szolgáltatta azzal, hogy elhozták a két minimacsekot.


Akikbe mind beleszerelmesedtek, persze Fanni leginkább.


Öt gyerek mégiscsak jobb, mint három...


Intelligens és az világháló iránt érdeklődő kölykök, akik családunk eszével is jól megértették egymást.



Azóta megint napi téma a tavaszra beígért háziállat... jaj...


Nagykátán is öt volt a gyerek, csak kevésbé szőrösek és nem olyan nyávogósak. :) És nagyon cukik!


Ajándékbontás.


És megkíséreltük a lehetetlent: olyan képet, amin mindenki rajta van.



Nagyon tudták közösen bambulni a kisvakondot.



De volt, aki a napi sportot az ünnep alatt sem hanyagolta el.



És végezetül...


...az ajándékba kapott pár nap tavasz. De nagyon várjuk már az igazit!!!

2011. január 21., péntek

Szépen beszélj!

Ebéd közben Máté megszólal:
- Anya, törölj már meg!
- Nem, csak ha szépen kéred.
Na itt beindult egy több perces huzavona, hogy azt márpedig ő nem hajlandó mondani, hogy légy szíves. Mivel Anya azonban nem törölte meg a száját, végül nagy duzzogva muszáj volt hozzátenni, hogy "kérlek szépen".
Ebéd után kb. egy órával pedig a következő dialógus zajlott:
- Apa, rakd el ezeket a hülye játékokat!
Túllendülve azon a kérdésen, hogy tulajdonképp miért is velem akarja elpakoltatni az ő játékaikat, amiket ők pakoltak szét, emígyen válaszoltam:
- Mátéka, szépen beszéljél, nem szabad ilyen csúnyán beszélni!
- Apa, kérlek szépen rakd el ezeket a hülye játékokat!

2011. január 14., péntek

Maminak és papinak


Mami, papi, ezt nektek színezte Máté kb. 1 órás munkával, muszáj gyorsan feltennem ide, mert már veszi a csizmáját és macerálja az apját, hogy indítsa a kocsit, irány Szoboszló.

2011. január 12., szerda

Az ősember a barlang falára rajzolt....

...a modern gyerek meg a csempére. Na de mit is?



A csontváz nem ijesztgetés céljából készült, anatómia órát tartott vele Pocinak. Megdöbbentően pontos információkkal!!!


Mindig is éreztem, hogy született gyógypedagógus a lelkem! Az anatómia szigorlatokat röhögve fogja letenni.


Máténak autót rajzolt. A siker maximális volt.


Poci pedig meg volt elégedve a hajmosás utáni sérójával.

2011. január 9., vasárnap

Anya nem hajlandó kirakni a Csiribirire ...

Találtam egy remek kreatív cuccot - a kölykök is oda meg vissza vannak tőle-, de Anya egyszerűen nem hajlandó kiposztolni a Csiribirin...

2011. január 6., csütörtök

Divatdiktátor

Ma reggel, amíg leszállítottam a nagyokat iskolába-oviba, Mátéka benyújtotta apának öltözködési igényét.

A folyamat nem volt egészen zökkenőmentes...

...de az eredmény...

...magáért beszél.

Utána már csak...

...egy kis ízmintát kell venni belőle.