Kitavaszodott a pasik feje is nálunk, megtettük látogatásunkat a fodrász Kati néninél. Íme az eredmény:
Senkit ne tévesszen meg a bájos mosoly, a teljes beavatkozást mélységes ellenérzéssel ülte végig, tízmásodpercenként jelezve, hogy "mikor lesz már vége?"...
...az első perctől az utolsóig szigorúan összevont szemöldökkel...
...és a Kati néni által feltett elterelő kérdésekre, hogy mondjuk "mi a kedvenc meséd", anya kérésére SZÉPEN, HANGOSAN válaszolt, mégpedig hogy "nem mondom meg!".
Ellentétben Pocival, aki próbál komoly féfi alakot ölteni a fotón (a következőn már láthatjátok, nem sokáig ment neki), ő végig virágos jókedvében volt, csicsergett és büszke volt magára, hogy milyen bátor és mennyire ügyesen, mozdulatlanul ül...
...végig bíztatta Mátét, hogy jó móka ez...
...és a beavatkozás végén kapott savanyú cukorkáktól az egekbe röpült.
Mutatok egy kis tavaszt is a kertből, ez hérincs, azt hiszem.
Nárciszból nem sok maradt, mert...
...sajnos valakinek ízlik.
Ha jól megnézitek, az egyetlen szellőrózsámat is megkóstolta valaki!
Vajon ki lehetett?????
Szerencsére csak a szép, nagy virágokra bukik, így a jácint, a százszorszép meg a gólyahír túléli, de nem véletlenül nem fotóztam tulipánokat.
Egy kis játék -bár jelenleg épp a központi kutyanevelési témánk, hogy Polly ne Mátét nézze játszópajtinak, mert a kutyamódra, ugatva történő játékrahívás cseppet sem tetszik Máténak (de nekem sem), úgyhogy most leszoktatunk. Mit mondjak, nem egyszerű.
Telefonálás papival.
Fanni feldíszítette kis kedvencét.