2011. május 31., kedd

Macskanő

Fanni átváltozása gyereknap alkalmából. Plusz egy kis Máté. Poci most nem adta meg magát a kamerának.




Történt a héten sokminden. Volt kirándulás, ovis és sulis is, aztán csütörtökön megtámadtak minket a seregélyek (legalább 15-20 fős banda), így a cseresznyefán töltöttem a következő két napot, a maradék időben meg magoztam.
Kiderült, hogy tengelicefészek van a fa tetején, mentettem kipottyant kismadarat, de sajnos szombat reggel a földön találtam a fészket. Talán a seregélyek verték le, talán nekem nem kellett volna visszatennem azt, aki kipottyant... ezt már nem fogom megtudni, de nagyon fáj értük a szívem, a gyerekeknek el se mondtam, úgyse láttak fel a fészekig.
Vakondunk is lett, nagy elánnal túrja a kertet. A vakond csinál egy kicsi kárt, a kotorékebünk pedig utána nagyot, mert amerre a földalatti dögöcske jár, Polly hatalmas gödröket ás. Félve nézek ki reggelente az ablakon... Remélem, rövidesen sikerül meggyőzni a kártevőnket, hogy húzzon innen.
Szombaton elbuliztuk ezt az oviévet, remélem, a következőben sokkal többet járunk majd, mindenesetre jó mérleg, hogy Máté nagyon szeret járni. Jó helyen vannak ott. :)
Még két hét suli Fanninak, aztán hivatalosan is vakációt hirdetünk. És rögtön be is költözünk a kórházba Mátéval, mandulátlanításra. Úgyhogy lehetne már mondjuk július...

2011. május 18., szerda

Csak a -nem túl szürke- hétköznapok

 Fanni és Boján (egy a nagybetűs barátok közül) házat "épített" magának a teraszon, a napernyő a teteje, a székek az oldala, a focikapu az ágy, és sajnos a képen alig látszik, ahogy a kaput tele is fonták virágokkal, virágcserepekkel.

 Máté és "Az erdő" című mű -vagy robotnak, vagy lakókocsinak indult, minden annak indul mostanság, aztán ahogy alakul a rajz, úgy kezd belelátni mindenfélét és nagyon tud örülni a fejleményeknek. :)

 Wii-zős fotók jönnek, a fiúk együtt bambuszkardoznak.


 Mit gondoltok, élvezi?

 Nem sámli ez a pozíció!

 Határozott kardcsapás.

 Egy győztes mosolya.

 A fiúk Poci wii-s avatarjával a háttérben.

 Itt pedig a képernyőn a wii-Máté.

 Bunkerpiknik.

 Sok kis ember jó nagy helyen is elfér...


 Pár kép a kertből: a százszorszépek mindent benőnek!


 Már a hétvégén enni fogjuk!!!! :)

 Ezt pedig pár napon belül csodálni.

 Van kiskertészem, aki gondozza.

 Most épp csak szagolgatja a citromfüvet, de ez a tuti csigalelőhely egyébként.



 Szeretitek a francia konyhát?

 Varangylesen. Ami egyébként misszió, mert ha Polly találja meg őket hamarabb, akkor békanyiffantás lesz.

 Íme a bébivarangy, aki azóta már a patakparton éli vidám kis életét.


A bébivaranggyal természetesen Poci is akar fotózkodni.

És ezek a képek egyetlen nap alatt készültek!

2011. május 15., vasárnap

Nyárváró kisbékák + úúúúútálom a versenyeket!!!


Mostanában ez a látvány fogadja azokat, akik bemerészkednek a fürdőszobába gyerektisztítás közben.



Jövőre már ő is beiratkozik az usziba az ebihalak közé.



A medenceszezonra készülni kell!

A következő képek Poci első sakkversenyén készültek, amely rosszemlékezetű sakkversenyként vonul be történelmünkbe, aholis anyai gyomrom rendesen sokkot kapott a legfairebb sportágban elszenvedett igazságtalanságok láttán.
Persze nem rosszindulat volt ez, csak szervezési hiányosság: az ovis korosztályban minden asztal mellé dukált volna egy felnőtt, hiszen a gyerekek nagy része még a szabályokat sem tudta alkalmazni rendesen. A szülők viszont megkapták az ukászt, hogy ne közelítsenek az asztalokhoz az igazságosság érdekében. Így a szervezőhöz rohangálva és időnként mégse bírva és beleszólva élhettem meg, hogy Pocit úgy verik meg a játszmákban többször is, hogy az ellenfél összevissza cikázik a bábuival, két bábut üt egyszerre, nem foglalkozik azzal, hogy sakkot kapott.... Míg Poci ha kezdő is, de tökéletesen szabályosan játszott.

Rendes sírógörccsel vonultam haza, Pocinak viszont több díjat is megszavaztam (azon kívül, amit kaphatott volna, ha van, aki a szabályos játékra odafigyel): a fair játék mellett a hősies vesztés díját, mert nem volt nyafogás, sőt ő azt a konklúziót vonta le, hogy jó volt a verseny.  (Ennek ellenére legközelebb akkor viszem, ha már az iskolás korosztállyal játszik, ahol a gyerekek a szabályokat legalább már tudják.)


Itt egy tündéri és nagyon eszes kiscsajjal gyakorolnak a verseny előtt.


Innentől pedig élesben.



Délután pedig Fannit szállíthattam élete első futóversenyére, ahová nagy reményekkel indult.



Ha nagyon meresztgetitek a szemeteket, megláthatjátok az utolsóelőtti helyen. (A kép rákattintással felnagyítható.)


Amit a futam végéig meg is tartott, és eléggé el volt kettyenve miatta, hiába vígasztaltam azzal, hogy genetikai örökségét így is magasan fölülmúlta. :)


Végül az ugrálóvárban megjött a hangulata.




Itt pedig a puzzle-team a 200 darabos kirakóval, amit csapatmunkával raktunk össze!

2011. május 11., szerda

Csajok nyári hangulatban

Itt volt ma Fanni aranyos kis barátnője, Kinga. Miután végigpróbálgatták Fanni szekrényének tartalmát, végül ennél az összeállításnál kötöttek ki. Amiatt azért nehezteltek kissé, hogy medencét nem tudtam hozzá biztosítani.


2011. május 7., szombat

A tévében megy a Forma 1:



És ne kérjetek kutyamentes képeket!
Az alábbiakon láthatjátok, hogy indul Fanninak a reggel: suli előtt hajnalban már pollyzik. (A fotókat a nappaliból készítettem :)


2011. május 3., kedd


Nem tudok nektek húsvéti képeket mutatni, mert a fényképész (én) úgy döntött, hogy nem fényképel, inkább húsvétol. A kameramann (apa) azért melózott, majd ha bedigitalizálta, amit felvett, megmutatjuk.
Addigis a húsvét megtörténtét csak ezzel a három képpel tudom igazolni: a csülökcsont-tulajdonos kutyáéval.


Polly tutira felvette a kedvenc ünnepei közé a húsvétot, mert a nyullll pottyantott neki rögtön kettőt is a cupákból, amit azóta is boldogan rágicsál...


  ...vagy édesen nyalogat.

Egyébként a legcukibb momentum a húsvétból az volt, amikor a gyerekek befutottak a sétából és már járt a nyúl, nekiláttak hát feltérképezni édességek után a kertet, és Poci felfedezte a dobozos kólákat a bokor alatt. Dobozos innivalót eddig csak egyfélét ismert, azt viszont látott már elég gyakran, úgyhogy legalább olyan boldogan, mint amennyire meglepetten rikkantott, hogy "Nézzétek, apának is hozott valamit a nyúl!!! Sört!!!"


A fiúk pózoltak kicsit a nagyon tavaszi pom-pom bokor előtt.


Íme a kis betegállományos, aki nagycsaládi majálisozás helyett anyával "buli lightolt" itthon némi lázbedobással. A naptárba be kellett írnom, hogy ez volt a "Poci kedvenc napja", mert sokat wii-zhetett anyával (!), plusz egyedül választhatott mesefilmet és senki nem szólt bele (örüljetek, hogy nem vagytok jelen, ha a 3 gyerek egyezkedni kezd, hogy mi legyen a mese!). Meg egyébként is, úgy tud örülni, ha kicsit végre ő is beteg lehet és körülötte forog a világ, gyerekkorban még megvan a szépsége is a betegségeknek, hogy ápolgatják és kényeztetik az embert meg a szabályok is meglazulnak ilyenkor.
És a 3 gyerek közül Pocinak ez messze a legritkábban adatik meg.


Egy pici tavasz a kertből, ha már gép volt a kezemben.


A kikerics elvirágozva épp olyan mókás, amilyen szép volt teljes díszében.




És Polly háza átdizájnolva - a művész Fanni, ki más...