2008. november 19., szerda

Mátéka játéka

Van Máténak ezerféle játéka, örökölt is, kapott is, lassanként a játékok miatt nem férünk már a házban.
Na nem mintha sokat játszana velük, van a "da" (labda) minden méretben, a "brrr", vagyis autó szintén minden méretben, és kész.
Kirakó-berakók eddig nem kötötték le. Mondom, eddig. A spájzban ugyanis rátalált az igazi, neki való összeillesztősre.
Legalább negyed óra önfeledt játék.

Apja fia.


Ősz

Lassacskán vége az ősznek, tegnap már fagyott is. Mielőtt még hótaposót húznánk és élveznénk az adventet, gyorsan megmutatom, mimindent készítettünk a gyerkőcökkel a legszínesebb évszakban.

Ez egy sokfelvonásos, nagyon élvezetes mű volt.

A leveleket a majorban gyűjtöttük, a lovaknál.

Amilyen egyszerű, olyan lassan lett kész, mivel napról napra csak egy-két perc jutott rá.

A gesztenyefák szintén a majorban nőttek. Minden megmaradt helyet elfoglaltak a polcon, a szekrény tetején a gesztenyebábuk. Felismerhetők? Maci és oroszlán.

Cica és süni.

Csajszi és pasi.

Paci és rák.

Ez pedig Fanni első üvegfestménye: halloween tökös mécsestartó. 2 órán át dolgozott rajta, szerintem csodálatosan szép lett.

2008. november 10., hétfő

Gyagyás bagázs

Vigyázat, csak erős idegzetű 16 éven felülieknek!
Mi történik, ha egy átlagos, normálisnak tűnő család egyszer csak ZÜMMMM...?


Fannival kezdődött. Fogott egy rúzst, alkotott kicsit, majd hirtelen nagyon fotogénnek érezte Magát.

Csóóóók!


Protézis!


Terjed az őrület.

Vajon kitől örökölhették?
(És akkor még a nagyszüleiket meg se mutattuk, HIHIHI! :)

Ő meg szegényke csak nézte, hogy mi a túró van...

2008. november 4., kedd

Októberi egyveleg

Most pedig jön egy kupac kép, minden, ami októberben kimaradt, kicsit kaotikus, épp ahogy általában mi is...

A legutóbbi szoboszlói látogatásunkon papival.

Minden, ami új, kihívást jelent. Főleg, ami megmászható. Karácsonyra a Kékest kéri . Ide a kertbe.

Nyugodt, csendes gyerek. Tudjátok, olyan kis visszahúzódó.... na persze.

Apa megjelenése biztosíték a legpompásabb szórakozásokra.

Hárman sem tudjuk legyőzni!!!

A kis hintomán.


Fanni megfelelő körítésben.


Poci is betársul.

Őt meg csak úgy idetették.

Az informatikai érdeklődés korai megnyilvánulásai.
(Vagy az egérevés inkább valami macskagénre vezethető vissza?)

Alaposan meg kell vizsgálni. Naponta legalább hússzor.


Mit gondoltok, ki szépítette így meg Pocit?
(Kell egy kis gyakorlás így karácsony előtt... Csak a megfelelő fapótlékot kell megtalálni.)

És a fapótlék tudatában van szépségének, csak úgy ragyog.

Ezektől a szemektől mindig elolvadok.

Ő pedg ilyesmikkel sokkol mostanság. De ez a gyerekasztalos csak a light változat. Sokkal kedveltebb a számítógépasztal, amit a nagyszékről lehet megközelíteni, ha így túl magasnak bizonyulna, a trambuli-fotel-nagyszék-számítógépasztal útvonal szinte mindig beválik.

Fanni persze nagyon értékeli, hogy Máté játszik egy kicsit a filceivel, krétáival. Senki ne kívánja hallani azt a hangot, amit ilyenkor kiad.

Hogy mitől van már megint zöld folt a fején? Fogalmam sincs.

Kupacolva.

Amire büszkék vagyunk!
És ez csak egy kis részlet abból, amit őszre készítettünk. Ha lesz időm, a többit is megmutatom majd.
Addigis álljon itt búcsúzóul kedvenc őszi versük:
Esik eső, csepereg,
Hullanak a levelek,
Káromkodik a juhász,
Mert a nyája széjjelmász.

2008. november 2., vasárnap

Hahó, Balu!


Hahó, Balu, ugye emlékszel még? Azóta Fanni is, Poci is birtokol már néhány napszemüveget, de ez a kis piros, ez mindenki kedvence, ez a "közös". Pár napja Máté is rátalált, azóta odavan érte. Már néha egyedül is sikerül neki föltenni, és irtó jó pasinak érzi magát benne, jogosan. Na meg nem árt néha rózsaszínben látni a világot!