2009. május 30., szombat

Esküvő

Rengeteg beszámolóval maradtam el, igyekszem pótolni.
Jelenleg egyről kettőre nőtt a bárányok áldozatainak száma, és még nem tudjuk, mi lesz 1-2 hét múlva, hiszen mindhárman kaptak oltást, hatalmas kérdőjel, Mátéé vajon mire lesz elég, megvédi, legalább valamennyire? Rövidesen megtudjátok.
A másik kettő a pöttyöket leszámítva persze virgonc, Pocinak már kezd leszáradni mind a 300, Fanninak 20 darab sincs, de egy részük még virul, szerencsére egész picik vannak mindkettőjükön. Csak ez a bezártság... De erről külön posztot is írok majd, muszáj nyafognom kicsit.

Na de jöjjön az esküvő!
Csaba, Tomy munkatársa, és kedves menyasszonya -mostanra felesége- Margó hívtak meg minket csipet-csapatostul, de maminak-papinak hála most az egyszer Mátét nem kellett vinnünk, így mi is mulathattunk egy kicsit. Nagyon hangulatos esküvő volt, csodaszép menyasszonnyal, akit Fanni mindenhová árnyékaként követett.

Remélem, mindenki látja, hol is a hangsúly ennek a fess férfiembernek fotóján.
Fanni nem fogadta el, hogy csak a vőlegény és a tanúk zsebéből lógjon virág. Megoldotta.

Itt még a szertartás előtti izgalomban. (Ami aztán jelentősen le is hűlt, amikor csendben végig kellett hallgatni az anyakönyv-vezető néni okosságait, de a problémát jelentősen enyhítette, hogy annyi kólát ihattak, amennyi csak beléjük fért.)

Illegett-billegett folyamatosan, végre hercegnő-design-ban pompázhatott.

Apa a biztonság.

Ahol a menyasszony, ott Fanni.

Elrepült a csokor, a röppályáról azonban néhány virágocska letért, ezeket Fanni gondosan összegyűjtötte és visszaszállította az eredeti tulajdonoshoz.

A menyasszonyra rózsasziromeső hullott, amit aztán megrohamozott a gyereksereg.

És vissza is dobálták rá, hátha másodjára nem potyog le.

Itt pedig már ropják a táncot. Fanni azonnal megragadta mindig azt, aki a legközelebb volt hozzá.

Vajon ki vezet kit?

És egy kis pörgés.
Tamás viszont leginkább engem táncoltatott, a kiszemelt jó csajokhoz pedig csak odament és megfogta a kezüket, nagy szemmel nézve rájuk. Ezzel sikerült mindenkit elolvasztania.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!
Teljesen véletlen keveredtem a blogodra és kellemes meglepetés ért. :) Kicsi a világ! Igaz, mi nem voltunk Margóék esküvőjén, de a legkedvesebb barátnőm igen, és rajta is van a képeken a férjével és édesanyjával. Az ő kicsi lányuk is ott táncol a körben. :D

VOKinga írta...

Sokszoros az egybeesés! :) Zolival együtt jártunk anno gimibe a férjem és én is, ő a férjem régi barátai közül az egyik legjobb. Margóékat viszont nem olyan régen, a munka révén ismerjük.

Névtelen írta...

:) Nahát, ezek szerint szorosabbak a szálak! Voltatok az esküvőjükön? Akkor lehet, hogy mi is találkoztunk, csak nem tudunk róla. :)
Egyébként Zsuzsiék a fiunk keresztszülei.

Apa írta...

Némi pontosítás. Margót és Csabát egész konkrétan Zoliék esküvőjén ismertük meg. A munkakapcsolat az kb. egy bő évvel ezután jött csak létre, szintén véletlenül, ami azt jelenti, hogy a hosszas előkészítés után, amikor nekikezdtünk, az első személyes találkozón döbbentünk rá, hogy "nini, hát mi ismerjük egymást".
Azon az esküvőn (a Zoliékén) pedig Fanni alig volt kisebb, mint Poci most, és Poci volt kb. akkora, mint a most lepasszolt Máté :)

ilgya írta...

Annyira szépek vagytok!!!!Fanni egy királylány!!!

VOKinga írta...

Ilgya, kedves vagy! :)

Zdora, ezek szerint egyszer már személyesen is összesodort minket az élet, ahogy apa írta, ott voltunk anno az esküvőn, bár bevallom, az én arcmemóriám, meg eleve a memóriám közel sincs olyan jó, hogy sikerüljön felidézni. De megnéztem a blogodat, csodaszép családod van! :)

Névtelen írta...

Igazság szerint én sem emlékszem rátok, de sokan voltak az esküvőn, úgyhogy ez nem is csoda. :) Nem gondoltam, hogy ilyen dolgok derülnek majd ki, amikor először nézegetni kezdtem a képeket. :)
Köszönöm a dícséretet! :)