2009. február 15., vasárnap

Alvónap és egyebek

Egyetlen szép napfényes napunk volt a héten, kedvet kaptunk hát egy kis játékra a fényképező időzítőjével. Íme az eredmény, aholis dolgos apánkon kívül mind jelen vagyunk:


Ez már kartávolságból készült.

És még egy a mai napról. Valahogy nyugisabban telt ez a nap, de lehet, hogy csak én éreztem így, mivel hónapok óta először aludtam éjszaka. Apa ugyanis helyettesített Máténál, de erről mindjárt bővebben.
Lényeg, hogy sokszor szomorkodom a polcon porosodó klassz társasjátékok miatt, mivel Máté nem hagy minket nyugodtan játszani velük. Ma azonban Poci és Fanni saját kedvükre levettek egyet, csodák csodája Máté mással foglalta el magát, és ami a hab a tortán: döntetlen lett, így mind a kettő nyert -mert persze ez a dolog veszélyes része.


Na és az alvásról.
Máté és én lent a felnőtt hálóban, apa odafenn a dolgozójában, hogy legalább Ő aludjon. Mert ez a harmadik kisember rossz alvó, átlagosan öttől tizenakárhány ébresztéssel éjjelente. Hogy milyen hatással van ez rám, nem is részletezem.
Ma apa adott nekem egy szabad éjjelt és én alhattam a dolgozóban. Persze hallottam így is az ébresztőket, de két ajtón keresztül meg se nagyon kottyant. Csodák cssodája, az átlag alsó határát hozta a gyerkőc ma éjszaka -sajnos apa ezt nem tekinti égi jelnek.
Reggel Poci jött be a dolgozóba, és megdöbbent:
"Hé, hát te meg ki vagy?"
Aztán rohant le apához: "Anya befeküdt az ágyadba!"
Fanni praktikusabb oldalról fogta meg a kérdést:
"És hogy szoptattad meg éjszaka? Fúj, szőrős tejet ivott?"

3 megjegyzés:

ilgya írta...

Rólatok mindig valahogy az Anna,Peti és Gergő jut eszembe teljesen jó értelemben...
Imádom,ahogy megközelíted a dolgokat....

mano írta...

Naggyon jó ez a szőrös tej :DDDDD
Majd leestem a székemről!
Érdekes, nálunk is a harmadik a rossz alvós, vagyis a téli szünetig az volt, akkor beszoktattam az ágyába, ott alszik el egyedül, míg én mellette egy szivacson bóbiskolok...persze utána kisurranok a szobából, ő pedig azóta átalussza az éjszakát is ;)

anyamanya írta...

Ilgya, nálunk nincs is, csak Fanni, Poci és Máté, így olvassuk a könyvet. :) Annyira magukénak érzik, hogy volt, amikor úgy mesélték el valamelyik történetét egy idegennek, hogy az velük történt, és látszott, úgy is érzik. :) Amíg Fanni kicsi volt, én is így -na nem ilyen színvonalon- rajzolgattam életünk érdekes eseményeit, de ma már nincs időm. Hála Istennek Bartos Erika megteszi helyettem!

Mano, bíztass még! :) Nálunk Fanni lett volna az optimális harmadik, Máté meg elsőnek való, igazi kézi gyerek, teljes embert igénylő. Néha annyira szeretnék egy klónt, csak pár évre. Vagy egy rabszolgát. :)