Elérkeztem végre a szülinapok csúcspontjához, a bulihoz! Nem volt könnyű, hiszen közel 400 fotóból kellett válogatnom néhányat. Nehéz szívvel selejtezgettem, mert legalább száz van köztük, amit szívesen megmutatnék, de végül úgy döntöttem, minden mozzanatból 1-1 képet pakolok fel ide, a legkifejezőbbeket.
Ebben az évben valami nagyon különlegeset terveztem, a népmesék világába repültünk át, és Janka bohóc egy igazi fantáziajátékba, királylány-mentő akcióba vezette be a gyerekeket.
Megérkezett Janka, a világ legkedvesebb bohóclánya, aki visszatérő vendége a szülinapjainknak. Hogy is bulizhatnánk nélküle, ő a gyerkőcök szíve csücske, aki egyszer megismerte, nem felejti!
Épp csak bohóckodott egy keveset, hát megjelent nagy sírva-ríva egy öreg király. Szegénynek elrabolta egy sárkány a szépséges leányát, és nincs, aki meg tudná menteni.
Ám a mi kis vendégeink egytől-egyig királyi származékok: királylányok és királyfiak. Elhatározták, hogy majd ők együtt visszaszerzik az elrabolt leányzót, ha valakinek sikerülthet, azok csakis ők lehetnek!
De merre menjenek? Hosszú és kalandos az út, hegyen-völgyön kelnek át Janka vezetésével.
Amerre a bohóc mutat, arra megy a csipet-csapat.
Átkeltek egy hatalmas folyón, ezen a rozoga kis hídon, látjátok. Senki nem pottyant bele -csak Janka majdnem. :)
Sűrű sötét erdőbe értek, ahol félelmetes hangokat hallottak. Ni csak, ott lesi őket valaki!
Micsoda szerencse, hogy az erdei manó a király jó ismerőse! Már nem haragszik rájuk, sőt, útravalót is ad, amivel majd legyőzhetik a sárkányt.
Miután átkeltek a sivatagon is, nagy szomjasan, eltikkadva rátaláltak a tündér virágoskertjére. A jótündér megmutatta a forrást, ahol ihattak, és amiért a virágjait meglocsolták, még hétmérföldes csizmával is megjándékozta őket. Így már nem lesz hosszú az út!
Mondjuk együtt: "Csiribí-csiribá, hétmérföldes csizma, vigyél gyorsan a sárkányhoz!"
Ott alszik ni, de ki gondolta volna, hogy ilyen félelmetes lesz?
Hiába üvöltött, tombolt a sárkány, varázspálcájukkal a lányok egykettőre békává változtatták. A fiúk pedig átrepítették a manótól kapott varázsfrizbijüket a kinyithatatlan kapu fölött, és csodák csodája, átjutottak rajta.
A síró királylányt nem volt könnyű meggyőzni, hogy a sárkány ott brekeg a fű között, de látjátok, itt már kacag.
Hálából a király mindenkit lovaggá ütött, majd pedig kezdődhetett a mulatság.
A trubadúrok belecsaptak a húrok közé.
És ropta mindenki, ahogy csak bírta.
A nagy ünneplés közepette megérkezett a szülinaposok tortája is.
És íme az össznépi tortaevészet, nem is maradt belőle egy morzsa sem.
Itt pedig az összefoglaló, apa műve.
És nincs még vége, rövidesen mutatok még néhány képet!!!
Ebben az évben valami nagyon különlegeset terveztem, a népmesék világába repültünk át, és Janka bohóc egy igazi fantáziajátékba, királylány-mentő akcióba vezette be a gyerekeket.
Megérkezett Janka, a világ legkedvesebb bohóclánya, aki visszatérő vendége a szülinapjainknak. Hogy is bulizhatnánk nélküle, ő a gyerkőcök szíve csücske, aki egyszer megismerte, nem felejti!
Épp csak bohóckodott egy keveset, hát megjelent nagy sírva-ríva egy öreg király. Szegénynek elrabolta egy sárkány a szépséges leányát, és nincs, aki meg tudná menteni.Ám a mi kis vendégeink egytől-egyig királyi származékok: királylányok és királyfiak. Elhatározták, hogy majd ők együtt visszaszerzik az elrabolt leányzót, ha valakinek sikerülthet, azok csakis ők lehetnek!
De merre menjenek? Hosszú és kalandos az út, hegyen-völgyön kelnek át Janka vezetésével.
Amerre a bohóc mutat, arra megy a csipet-csapat.
Átkeltek egy hatalmas folyón, ezen a rozoga kis hídon, látjátok. Senki nem pottyant bele -csak Janka majdnem. :)
Sűrű sötét erdőbe értek, ahol félelmetes hangokat hallottak. Ni csak, ott lesi őket valaki!
Micsoda szerencse, hogy az erdei manó a király jó ismerőse! Már nem haragszik rájuk, sőt, útravalót is ad, amivel majd legyőzhetik a sárkányt.
Miután átkeltek a sivatagon is, nagy szomjasan, eltikkadva rátaláltak a tündér virágoskertjére. A jótündér megmutatta a forrást, ahol ihattak, és amiért a virágjait meglocsolták, még hétmérföldes csizmával is megjándékozta őket. Így már nem lesz hosszú az út!
Mondjuk együtt: "Csiribí-csiribá, hétmérföldes csizma, vigyél gyorsan a sárkányhoz!"
Ott alszik ni, de ki gondolta volna, hogy ilyen félelmetes lesz?
Hiába üvöltött, tombolt a sárkány, varázspálcájukkal a lányok egykettőre békává változtatták. A fiúk pedig átrepítették a manótól kapott varázsfrizbijüket a kinyithatatlan kapu fölött, és csodák csodája, átjutottak rajta.
A síró királylányt nem volt könnyű meggyőzni, hogy a sárkány ott brekeg a fű között, de látjátok, itt már kacag.
Hálából a király mindenkit lovaggá ütött, majd pedig kezdődhetett a mulatság.
A trubadúrok belecsaptak a húrok közé.
És ropta mindenki, ahogy csak bírta.
A nagy ünneplés közepette megérkezett a szülinaposok tortája is.
És íme az össznépi tortaevészet, nem is maradt belőle egy morzsa sem.Itt pedig az összefoglaló, apa műve.
És nincs még vége, rövidesen mutatok még néhány képet!!!
1 megjegyzés:
Ez hihetetlen nagy élmény lehetett gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt! Nagyon ügyes vagy, hogy így megszervezted. Nem kis munka lehetett!
Megjegyzés küldése