Ágyikó

Aki cserélt már ágyat, biztosan tudja, hogy a régi ágytól megszabadulni sokkal komolyabb feladat, mint az újat beszerezni. E tekintetben én most nagyon szerencsés voltam, mert az "ingyen elvihető" hirdetésre egy nagyon aranyos fiatal srác jelentkezett, aki élete első saját lakását rendezi be: Ő nagyon örült, hogy ilyen szép ágya lesz, mi meg, hogy már nem a miénk.
Végül azonban az új ágy vásárlása tolódott és tolódott mindig valamiért, jó néhány hetet sikerült matracon eltölteni, és hát öregszünk, 12 évvel ezelőtt friss házasként imádtuk ezt a módit, mostanra valahogy kevésbé jön be.
Múlt hétvégén azonban eljött a pillanat!
Ismét Csilla és Zsuzsi voltak a mentőangyalkák (KÖSZÖNJÜK!!!), segítettek apának megvenni, cipelni az ágyakat, és a gyerekszórakoztató-ipart is vállalták, amíg Tomy szerelt, én meg pakoltam.
Igen, ágyakat, mert az agyamból kipattant a szikra, hogy ha már lesz szép új ágyunk, toloncoljuk ki Mátét a hálószobánkból. 3 évvel ezelőtt ez Pocinál olyan klasszul sikerült, attól a naptól kezdve aludta végig az éjszakát, hogy a saját ágyában landolt. Kétszer csoda ritkán történik meg, de a gondolat, hogy gyerekmentes szobában aludjak, bevallom, már önmagában csoda volt számomra.

Amíg mi szereltünk, pakolásztunk, Zsuzsi és Csilla nem úszták meg, hogy egy nagyot wii-ozzanak a törpékkel. Zsuzsi azóta tudja, mit szeretne karácsonyra. :) És azt is megtudtuk Róla, hogy ösztönös bowling-zseni.

Csillának pedig nem volt könnyű dolga, hogy a győzelem-mániás Fannit ne körözze le futásban.

Íme a mi ágyunk, amit azóta ebben a stílusban -szerencsére- nem használtunk. Persze Máté sutyiban belopakodott egy filctollal és mindenféle üzeneteket hagyott a lepedőnkön, de meghódítani magának ezt az ágyat már nem akarja.

És hogy sikerült az áttelepítés? Amikor délután elkészült az ágy, Máté teljesen odavolt érte, belefeküdt egy csomószor. Este azonban döbbenten konstatálta, hogy itt akarom altatni. Ellenállást viszont nem tanúsított, és ez a lényeg!
Másnaptól már magától értetődően ide indult aludni. Nagyon élvezi, hogy megmutogatja, "ott alszik Fanni, ott pedig Poci". A két nagy is boldog, hogy mind egy kupacon vannak, olyan helyesek, mind a ketten nagy csendben fekszenek, hogy el tudjon aludni a mini. Korábban még jó sokáig ricsajoztak az ágyban, most azonban rögtön elpunnyadnak ők is.

Végigaludt éjszakák? Vannak még csodák: az új ágyban töltött tizenvalahány éjszakából kettő!!! Előtte ilyen nem volt! Biztos Pocitól örökölte. :) Sajnos én még ezt a bravúrt nem vihettem végbe, mert egy brutál köhögtetős baci miatt annyit sem aludtam, mint eddig. De legalább tudom, hogy van remény!!! Közeleg a jó világ!!!
Ilyen ni: