Indul a nap!

Így kell kitúrni anyát az ágyából:

Már ilyet is tudok!!!

Sőt, egész nap ezt csinálom!

Hull a pelyhes

Valójában a Mikulás nem azon az egy bizonyos napon, hanem egy egész héten át folyamatosan jött hozzánk.
Mamáékhoz már hétvégén elküldte a csomagját, mert tudta, épp ott leszünk, volt is benne minden jó, még szarvasagancs és mikusapi is, de Fanninak főleg hercegnős pizsi, Pocinak pedig mindig a legelső édesség, amit kihúzott, volt az igazi, így nem is nagyon kutatott tovább, csak némi ösztönzésre.
Mamiék télapója postán küldte a csomagját, volt is nagy röpködés és öröm, hogy a postás bácsi személyesen Őket kereste, hiszen az Ő nevük volt a csomagon!
A 6.-ai reggelre is bőven megtömte a csizmákat, sőt még adventi naptárt is hozott, bár ezekkel apa nem teljesen értett egyet, mert azt az éjszakát Pocika különösen eseménydússá és zengzetessé tette számunkra.

És miután a Télapó kipihente a mozgalmas éjszakát, pénteken még személyesen is elzarándokolt hozzánk. Nem volt könnyű a várakozás, Fanni ébredés után fél órát még csakcsak kitöltött szépítkezéssel -vitathatatlan az eredmény, nemde?-, aztán már percenként nyúzott engem és rohangált az ablakhoz, hogy mikor jön már.
Mikulás bácsi végtelenül okos volt, tudott róluk jót-rosszat. Fanni megszeppenve hallgatta, igazi nagylányosan, és memorizálta is, mi a változtatnivaló. Poci nem sokat hallott a neki szóló dícséretből és dörgedelemből, mert 3 másodpercenként felhívta a Miki figyelmét, hogy ő most már kéri a "csillagos ajándékot". Máté pedig rátette a pontot az "i"-re azzal, hogy amikor a Télapó felhívta a figyelmét arra, hogy "aludhatna ügyesebben éjszaka", bemutatta legújabb tudományát és hatalmasat kacagott a képünkbe. Ezután nem kétséges, vajon megfogadja-e az intelmet.

Ezt Fanni rajzolta hálából a Télapónak.

Ez pedig az adventi naptárunk.

Máté 5 hetes

No comment...

Anyával, apával

Ezek a képek Máté életének 4. hetében készültek, amikor még nagyon hasfájós volt a kisember, így aztán volt "ürügyünk" arra, hogy hordozhassuk, amennyit csak jólesik, főleg, hogy ezen a héten a nagyok mamiéknál voltak, így jutott is időnk a minire bőven.

Egy kiadós hastekergetős bömbölés után a minipasi ebben a pózban végre ellazult.

Jó, jó, jó, jó, jóóóóóóóóóóóóóóóóóó!

Kis gyötört manócska....

Mami-papi hete

Máté életének harmadik hetében eljött hozzánk mami és papi, hogy kiváló szórakozást nyújtson gyermekeinknek, minket pompás étkekkel tömjenek és én gyerekágyas kismamát játszhassak. (Jupíííí!) Hogy Mindenki számára jó móka volt ez a pár nap, bizonyítom itt néhány archív felvétellel.

Mindenki azt olvastathatott és azzal, amit és akivel csak akart.

Tündérkirálylá..... izé, királyfi.

...aki tudatában van saját szépségének.

Papáék is eljöttek egy kis Mátériszálásra. (Kell az az ember lelkének, és a gyerek fenekének.)

Papi nagyüzemben nyomta a riszaipart.

Mami sem maradt ki a jóból.

Gyerekszáj

Gyermekeim legkedvesebb könyve, szinte mindennapi olvasmányunk Bartos Erika Anna és Peti sorozata, amit mi persze Fanni és Poci-ként olvasunk -egy kisgyermekes család mindennapjait meséli el képről képre, csupa olyan eseményt, ami velünk is megtörtént. Az egyik történet arról szól, hogy a család a visegrádi várba kirándul, és egy ablakfülkében ülve arról beszélgetnek, hogyan élhettek régen a királylányok és királyfik. A képek egyike a királylányt baldachinos ágyban fekve ábrázolja, amint a szolgáló épp aranytálcán teszi elé a finom reggelit. Fanni egyik nap elgondolkozott rajta és ezt kérdezte: "Anya, a királylányoknak az anyukája volt a szolgáló?"


A két nagy rengeteget szerepjátékozik. Kedvenc meséik szereplőit is elosztották a családban, a Hupikék törpikékből például Poci Törpapa (Fanni ezzel nem mindig ért egyet, szerinte Hami), Fanni természetesen Törpilla, és pedig Hókuszpók, a Kisvakondból Poci a Vakond, Fanni a Kisegér, én a Béka, és így tovább... Vacsoránál ültünk és szokás szerint vitáztak -Fanni szereti szavakkal idegesíteni Pocit, ő viszont a tettekkel kiakasztásban (például a nővére aktuális játékának elrontásában) profi-, most azon, hogy ki kicsoda.

Poci: "Törpapa vagyok!"
Fanni:"Nem, Hami vagy!"
P: (egyre elkeseredettebben) "Én Törpapa vagyok!"
F: (vigyorogva) "Hami vagy!"
P: "Törpapa vagyok!"
F: (vált Mézgára) "Aladár vagy!"
P: "Nem vagyok Aladár!"
F: "De Aladár vagy!"
P: "Nem vagyok Aladár!"
Én: "Mondjad Fanninak, hogy te meg Kriszta vagy!"
P: "Neeeem! Én vagyok a giliszta!"

Mátépofik

Ezek a képek Máté ébredezésekor készültek.

Itt még alszik.

Poci megszeretgette álmában, hatékony volt.

Ha már felkelt, indul a cicikereső.

Kezdődik az ásítás!

És kiteljesedett.

Királylány

Fanni női kibontakozása továbbra is nagy lendülettel folyik. Alsó hangon fél órát tölt reggelente szépítkezéssel a tükör előtt -de tagadhatatlan az eredmény is, ugye?

Pasik

Íme a nagy-, a kis- és a minipasi:

Apa hasa épp mint egy puha párna -csak a békák kuruttyolnak időnként benne.

Poci is imádja Mátét, de az ilyen pillanatok, amikor 20 másodpercnél hosszabb időre hajlandó megállni, igazán ritkák Nála.

"Jaj, de cuki kicsi Máté!" (Ha éppen nem Szonjának nevezi -van ugyanis egy kéthónapos kis unokahugi, akivel már a pocakban is kutyulta Mátét.)

Nagyon finoman nyúl a kisöccséhez -Rajta kívül semmi máshoz a világon.

Cukik, nem?

Hazaértünk!

Végre itthon!

Fanni hatalmas lendülettel vetette bele Magát az anyaságba. A játékbaba, akit a Máté-várás időszakában naponta többször is a világra hozott, most épp olyan ügyesen szopizik, mint a kisöccse. Fanni szinte elszakíthatatlan Máté mellől, minden pelenkázáskor, szopizáskor, és a kiságyban fekve is ott őrködik mellette. Még az is nagy dilemma volt Számára, hogy a boltba eljöjjön-e velem, pedig tudja, ott mindig csurran-cseppen valami finomság.

És íme a férfiak! Apa mindegyikőjükkel imádta ezt a romantikázós időszakot.

Az esti nyügik alatt együtt róják a szobát föl-le, amíg a nagyok megfürdenek és elalszanak.

Kórházban

Bár a szülésznőnk fél napig foglalta számunkra a "luxuslakosztályt", vagyis a Bajcsy egyetlen nem fizetős egyágyas szobáját, mégis számoltuk a perceket, hogy hazajussunk végre a trópusi őserdővé fűtött kis lyukból.
Mint minden becsületes újszülött, Máté is 3 dologgal foglalatoskodott mindössze: alvással, evéssel és hatalmas rottyantásokkal. Az első kettő kiválóan ment is, a kakatermelés azonban a második napon akadozni kezdett, lett is egy hasfájással végigüvöltött éjszakánk. Ám hála Istennek amint hazaértünk, egy monumentális mindentösszerosálással megszabadult a nehéz tehertől és azóta minden téren tökéletes a bébi!

Az éjszaka igen csak zajos újszülöttrészleg reggel tíz után valami csodás okból lenyugszik -ekkor megpróbálkoztunk egy kis közös szundival.

Itt már második naposan ismét második kedvenc elfoglaltságával tölti az időt a kispasi. (Hogy melyik a kedvenc? Találjátok ki!)

Mamáék meghozták végre a nagytesókat! Az elragadtatott Fannit azóta sem lehet leszerelni a kisöccséről. Itt is féltékenyen leste, nehogy valakinek a kezében többet legyen Máté, mint nála.

Azért egy kevéske mátézás papának is jutott.

Itt végre teljes Fanni öröme!

A szülőszobán

2007. október 25-én hajnali fél 3-kor megérkezett kicsi fiunk, Máté.
A szülés könnyű és komplikációmentes volt -hab a tortán, ha a hármat együtt szemlélem-, az igazi vajúdás a kitolással együtt mindössze másfél óráig tartott, és a babuci mindössze három tolófájásra kinn volt -muszáj is volt gyorsnak lenni, mert a nyakára tekeredve ott volt a köldökzsinór.
Máté, épp mint Fanni és Poci korábban, nem üvöltött, csak néhányat nyekkent, és alighogy odatették anyára, máris nyugodtan szemlélődött.

Néhány percesen is már ilyen hatalmas szemekkel csodálta a világot és kereste az ismerős hangokat.

Nem igazán értékelte, hogy elszakították anyától és a várva várt hamitól egy fürdetés erejéig.

Apa tartotta a frontot, hogy addig is érezze, nincs egyedül.