Ritkán sikerül rávennem magam, hogy a képtöltögetés mellett írjak is néhány sort magunkról, pedig tudom, lenne, akit érdekel. Tudjátok, ha valaki az alvóidejéből lop a blogolásra....(is).
Na jó, a kedvetekért ma tusolás helyett írogatok, de ha valaki holnap összefutna velem, magára vessen! :)
Tehát:
Máté. Két éves lett októberben. Ennek örömére úgy döntött, tud beszélni. Addig volt ugye mindennemű jármű babanyelven, brűdudlu(=autó), gaga(=traktor) és társai, plusz nevet kapott még egy-két szerencsés, természetesen Vavával(=Fanni) az élen, volt még ka(=cica) meg nyihi(=ló), no és anna(=innivaló). Aztán hajdúszoboszlói tartózkodásunk alkalmával -vegyük úgy, hogy mami-papi kisugárzásának egyenes következményeképpen- egyik napról a másikra mindent megnevezett, amit csak látott, és semmi babaduma, mindent a saját nevén szólított. Egy hét múlva már kétszavas mondatokat fűzött össze, most mindent mond, cukin, döcögősen, még a ragok előtt is szünetet tart, mintha mind külön szó lenne.
Szerepjátékozik is. Természetesen kizárólag járművekkel, melyek élnek és társalognak egymással.
A mandulagyulladások? Rengeteg kivizsgáláson átestünk, bántak velünk jól s rosszul, nem sorolom inkább. Minden negatív. Jelenleg a Bethesda fül-orr-gégészetének főorvosa kezeli, szerinte is rejtélyes eset, egyetlen gyanúsított az allergia miatt rossz állapotban levő nyálkahártya, talán azon tud minden megtapadni. Jó hír viszont, hogy már 2 alkalommal sikerült Bioparoxszal megállítanunk, antibio nélkül. Jelenlegi cél, hogy legalább 3 éves korig benn maradjon a mandula. Gondolhattok rá ezügyben. :)
Poci.
Egyre rosszcsontabb rosszcsont. Fifikásan teszi a dolgát, állandóan kacagó szeme és imádnivaló személyisége miatt nehéz rá haragudni, pedig rendesen feszegeti a határokat. Nincs komoly ellenszegülés, mindent csak csendben, suttyomban...
Hihetetlen eszes. Fanniról ragad rá minden. Mostanában elkezdték érdekelni a feladatlapok, bár szerintem még korai, de ha valamit magától szeretne, abban partner vagyok. Na és társasozunk rengeteget, mindegyik játékkal addig nyomjuk a visszavágókat, amíg ő győz, akkor aztán jöhet a következő.
Ja, és tegnap rajzolt egy emberkét! Ceruza a kezében! :)
Fanni. Megdöbbentően nagylány lett.
Millió dolog érdekli, a feje állandóan ötletekkel tele, olyan, mint én, ha egy nap száz órából állna, az is kevés lenne neki.
Már szépen összefüggően olvas, a fiúknak is szokott meséket felolvasni. Ha feladatokat old meg, maga olvassa el az instrukciót.
Persze a régi hisztis banyek is ott lakozik benne, de most már csak magában durrog. Kivéve, ha fáj valamije -azt a visítást és drámát senki ne kívánja megismerni.
Hárman együtt. Sokszor megmelengetik a szívemet. Persze egész nap folyik a háború, de ha bármelyiknek komolyabb kínja van, azonnali fegyverszünet és vígasztalás. Máté rajong Fanniért, ő meg úgy babázik vele, mint egy pótanyuka. A két férfi rivalizál, de abban a pillanatban, hogy Fanni nincs ott vagy mással foglalkozik, úgy eljátszanak együtt, hogy élmény őket nézni.
Ezen a héten a nagyok elkezdték az ovizást -eddig nem jártak, mert a beígért nyári átépítést szeptemberben kezdték el, és verték szét az ovit úgy, hogy a csoportok egy része (Pocié is) benne maradt: a töményen szálló építési port nem kockáztattuk be az asztmás tüdejüknek. Nagyon jó volt itthon házi ovizni, vegyes érzelmekkel adtam be ismét őket, de belátom, kell nekik, és Máténak is jó a délelőtti ráfigyelés.
Én? Fáradt vagyok, pont. Mert az a büdös kölök alhatna éjszaka...
Na jó, a kedvetekért ma tusolás helyett írogatok, de ha valaki holnap összefutna velem, magára vessen! :)
Tehát:
Máté. Két éves lett októberben. Ennek örömére úgy döntött, tud beszélni. Addig volt ugye mindennemű jármű babanyelven, brűdudlu(=autó), gaga(=traktor) és társai, plusz nevet kapott még egy-két szerencsés, természetesen Vavával(=Fanni) az élen, volt még ka(=cica) meg nyihi(=ló), no és anna(=innivaló). Aztán hajdúszoboszlói tartózkodásunk alkalmával -vegyük úgy, hogy mami-papi kisugárzásának egyenes következményeképpen- egyik napról a másikra mindent megnevezett, amit csak látott, és semmi babaduma, mindent a saját nevén szólított. Egy hét múlva már kétszavas mondatokat fűzött össze, most mindent mond, cukin, döcögősen, még a ragok előtt is szünetet tart, mintha mind külön szó lenne.
Szerepjátékozik is. Természetesen kizárólag járművekkel, melyek élnek és társalognak egymással.
A mandulagyulladások? Rengeteg kivizsgáláson átestünk, bántak velünk jól s rosszul, nem sorolom inkább. Minden negatív. Jelenleg a Bethesda fül-orr-gégészetének főorvosa kezeli, szerinte is rejtélyes eset, egyetlen gyanúsított az allergia miatt rossz állapotban levő nyálkahártya, talán azon tud minden megtapadni. Jó hír viszont, hogy már 2 alkalommal sikerült Bioparoxszal megállítanunk, antibio nélkül. Jelenlegi cél, hogy legalább 3 éves korig benn maradjon a mandula. Gondolhattok rá ezügyben. :)
Poci.
Egyre rosszcsontabb rosszcsont. Fifikásan teszi a dolgát, állandóan kacagó szeme és imádnivaló személyisége miatt nehéz rá haragudni, pedig rendesen feszegeti a határokat. Nincs komoly ellenszegülés, mindent csak csendben, suttyomban...
Hihetetlen eszes. Fanniról ragad rá minden. Mostanában elkezdték érdekelni a feladatlapok, bár szerintem még korai, de ha valamit magától szeretne, abban partner vagyok. Na és társasozunk rengeteget, mindegyik játékkal addig nyomjuk a visszavágókat, amíg ő győz, akkor aztán jöhet a következő.
Ja, és tegnap rajzolt egy emberkét! Ceruza a kezében! :)
Fanni. Megdöbbentően nagylány lett.
Millió dolog érdekli, a feje állandóan ötletekkel tele, olyan, mint én, ha egy nap száz órából állna, az is kevés lenne neki.
Már szépen összefüggően olvas, a fiúknak is szokott meséket felolvasni. Ha feladatokat old meg, maga olvassa el az instrukciót.
Persze a régi hisztis banyek is ott lakozik benne, de most már csak magában durrog. Kivéve, ha fáj valamije -azt a visítást és drámát senki ne kívánja megismerni.
Hárman együtt. Sokszor megmelengetik a szívemet. Persze egész nap folyik a háború, de ha bármelyiknek komolyabb kínja van, azonnali fegyverszünet és vígasztalás. Máté rajong Fanniért, ő meg úgy babázik vele, mint egy pótanyuka. A két férfi rivalizál, de abban a pillanatban, hogy Fanni nincs ott vagy mással foglalkozik, úgy eljátszanak együtt, hogy élmény őket nézni.
Ezen a héten a nagyok elkezdték az ovizást -eddig nem jártak, mert a beígért nyári átépítést szeptemberben kezdték el, és verték szét az ovit úgy, hogy a csoportok egy része (Pocié is) benne maradt: a töményen szálló építési port nem kockáztattuk be az asztmás tüdejüknek. Nagyon jó volt itthon házi ovizni, vegyes érzelmekkel adtam be ismét őket, de belátom, kell nekik, és Máténak is jó a délelőtti ráfigyelés.
Én? Fáradt vagyok, pont. Mert az a büdös kölök alhatna éjszaka...
Uff. Bszéljenek tovább a képek:
Mély átéléssel...
...és rengeteg megélt tapasztalattal teszi dolgát a házi orvosunk.
Tipikus. Egyvalaki nem csípi az alkalmazkodást a csapatban.
Motorbaleset.
Rékuval virtuális bicikliverseny.
Upsz, hirtelen gyereklétszámnövekedés!Ismét megszállt minket a Barkóczi família, tartsák meg jó szokásukat! :)
Királylányok a ruhásszekrény több felvonásban történő kipakolása után.
Pizsamaparti.
Tiltakoztam azellen, hogy Anta engem fényképezzen, de végülis örülök, hogy nem fogadott szót.Csak hogy lássátok: én ebből nagyon-nagyon-nagyon sokat kapok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése