2009. augusztus 31., hétfő

Szülinapok minden mennyiségben, 1. fejezet

Sok-sok megmutatnivalóm van, de még vár egy hatalmas adag befőzni való bodza, kisebb hegy vasalnivalóból, és sokan mások, így most csak gyorsan bemásolom ezt. Apa írta két héttel ezelőtt, Fanni szülinapját követően, és ő készítette a videót is. Türelmetlenek legalább az utolsó percet nézzék meg, nagyon édes!!!

(2009.08.17)
A vasárnapra tervezett, nagy közös szülinapi partink végül Murphy törvényeinek megfelelően alakult. A dolog bevezetéseként pénteken megünnepeltük Fanni szülinapját, ahol a Csodák Palotájában tett kirándulás után Fanni kérésének megfelelően ezúttal a Tortuga étterembe látogattunk el ebédelni. Az első csalódás az volt, hogy délután két óra magasságában még az előző este elkészített ételeket szolgálták fel nekünk megmikrózva. Ezzel le is vettük a Tortugát kedvenc éttermeink listájáról, de a csattanó még ezután jött. Szó szerint. Ugyanis még mielőtt megpróbálhattunk volna desszertet rendelni, hangos csattogások közepette elfüstölt az elektromos rendszer. Egy ideig küzdöttek vele ugyan a helyiek, de mikor bejöttek az utcáról, hogy ég a tető, úgy láttuk jónak, ha nem forszírozzuk tovább a dolgot, fizettünk, és eljöttünk. Mire a kocsiba beültünk, már a tűzoltók is kiértek. (Ha jól tudom végül komoly tűz nem lett a dologból, tehát maga a hely azért nem égett porig.)
Az i-re a pontot ezek után az tette fel, hogy estére Máté belázasodott, és belekezdtünk a tüszős mandulagyulladás hatodik fejezetébe. A vasárnapi partira hivatalos családok körében végzett gyors közvéleménykutatás nyomán végül úgy döntöttünk, hogy a tervezett buli gyerekzsúr részét elnapoljuk, annak ellenére, hogy legtöbben határozottan kiálltak amellett, hogy miattuk nem kell lemondani, ha megtartjuk, ők jönnek szívesen így is. Előzetesen mi már készültünk ugyan egy vésztervvel, hogy ha Máté lebetegszik, akkor majd Papit megkérjük, hogy a gyerekbuli idejére távolítsa el a közelből, de így, hogy ennek most a konkrét megvalósítását is át kellett gondolni, beláttuk, hogy nem tudnánk biztonságosan megoldani. Veszélynek meg senkit nem szeretnénk kitenni. Maradt tehát a zsúr lefújása, egész pontosan elnapolása (jelenleg úgy néz ki, talán egy hét csúsztatás elegendő lesz).
Utólag persze már szinte hálásak is vagyunk, hogy így döntöttünk, mivel a szombat az változatos kalandokon keresztül azzal telt, hogy próbáltuk Máté lázát 39 fok alá küzdeni. Ebben a küzdelemben pedig sem a lázcsillapítók, sem pedig az orvosi ügyelet nem állt a mi oldalunkra. Így vasárnapnak már meglehetősen kimerülten futottunk neki, s ha teljes programot kellett volna végigcsinálni, hát nem biztos, hogy sikerült volna állva maradni a végéig.
Szerencsére a nagyok viszonylag megértően fogadták a dolgot. Jött tehát a vasárnap, nyugodt, családi körben. És amint az látható, ők így is nagyon élvezték:


6 megjegyzés:

ilgya írta...

Isten éltesse őket sokáig!!!
Nagyon klassz tortájuk volt és nem is volt unalmas végignéztem az egészet:) tényleg édesek....
Pici Mátémnak gyógypuszik!

Gelvia írta...

BOLDOG SZÜLINAPOT NEKIK!!!!! :)
Nagyon jó volt a kisfilm is. És a buliról is, amit utána még végignéztem videón :)

Jobbulást Máténak, Nektek meg sok erőt ÉS EGÉSZSÉGET az egész családnak!!!!!

Apa írta...

Aha. Ezek szerint a jutúb lebuktatott, és már ajánlgatja a zsúros videót is :)
Az már az egy héttel későbbi parti, végülis sikerült akkor összerántani a csapatot, Máté meg addigra jobban lett.
Arról szól majd a következő poszt, úgyhogy az a videó majd oda lesz kipakolva, nomeg ugye 400-nál több fotó is van, abból is lesz néhány.
Amint oda jutunk :)

(Az is külön misét ér majd, hogy Mátéval végül hogyan alakultak a dolgaink, tanulságos sztori. Executive summary: pillanatnyilag jól van, és jelenleg biztató a helyzet.)

A jókívánságokat mindenesetre köszi mindenkinek.

Unknown írta...

Nagyon édes a videó!

Ügyes vagy "Apa", hogy többszörösen is összehoztad!
1., Összehoztad a szép gyerkőcöket
2., Ügyesen videóztál
3., Nagyon jó lett a zenés videó is

Na és a buliról ne is beszéljünk:)))

Éljen a Varga család!!!

Csók

VOKinga írta...

Szilvi, csodálom, hogy apánk nem válaszolt. :) Biztos valami olyat írna, hogy kemény munka volt.

Apa írta...

Hát, mit mondjak? Kemény munka volt. (különösen az első :)