Mami-papi hete

Máté életének harmadik hetében eljött hozzánk mami és papi, hogy kiváló szórakozást nyújtson gyermekeinknek, minket pompás étkekkel tömjenek és én gyerekágyas kismamát játszhassak. (Jupíííí!) Hogy Mindenki számára jó móka volt ez a pár nap, bizonyítom itt néhány archív felvétellel.

Mindenki azt olvastathatott és azzal, amit és akivel csak akart.

Tündérkirálylá..... izé, királyfi.

...aki tudatában van saját szépségének.

Papáék is eljöttek egy kis Mátériszálásra. (Kell az az ember lelkének, és a gyerek fenekének.)

Papi nagyüzemben nyomta a riszaipart.

Mami sem maradt ki a jóból.

Gyerekszáj

Gyermekeim legkedvesebb könyve, szinte mindennapi olvasmányunk Bartos Erika Anna és Peti sorozata, amit mi persze Fanni és Poci-ként olvasunk -egy kisgyermekes család mindennapjait meséli el képről képre, csupa olyan eseményt, ami velünk is megtörtént. Az egyik történet arról szól, hogy a család a visegrádi várba kirándul, és egy ablakfülkében ülve arról beszélgetnek, hogyan élhettek régen a királylányok és királyfik. A képek egyike a királylányt baldachinos ágyban fekve ábrázolja, amint a szolgáló épp aranytálcán teszi elé a finom reggelit. Fanni egyik nap elgondolkozott rajta és ezt kérdezte: "Anya, a királylányoknak az anyukája volt a szolgáló?"


A két nagy rengeteget szerepjátékozik. Kedvenc meséik szereplőit is elosztották a családban, a Hupikék törpikékből például Poci Törpapa (Fanni ezzel nem mindig ért egyet, szerinte Hami), Fanni természetesen Törpilla, és pedig Hókuszpók, a Kisvakondból Poci a Vakond, Fanni a Kisegér, én a Béka, és így tovább... Vacsoránál ültünk és szokás szerint vitáztak -Fanni szereti szavakkal idegesíteni Pocit, ő viszont a tettekkel kiakasztásban (például a nővére aktuális játékának elrontásában) profi-, most azon, hogy ki kicsoda.

Poci: "Törpapa vagyok!"
Fanni:"Nem, Hami vagy!"
P: (egyre elkeseredettebben) "Én Törpapa vagyok!"
F: (vigyorogva) "Hami vagy!"
P: "Törpapa vagyok!"
F: (vált Mézgára) "Aladár vagy!"
P: "Nem vagyok Aladár!"
F: "De Aladár vagy!"
P: "Nem vagyok Aladár!"
Én: "Mondjad Fanninak, hogy te meg Kriszta vagy!"
P: "Neeeem! Én vagyok a giliszta!"

Mátépofik

Ezek a képek Máté ébredezésekor készültek.

Itt még alszik.

Poci megszeretgette álmában, hatékony volt.

Ha már felkelt, indul a cicikereső.

Kezdődik az ásítás!

És kiteljesedett.

Királylány

Fanni női kibontakozása továbbra is nagy lendülettel folyik. Alsó hangon fél órát tölt reggelente szépítkezéssel a tükör előtt -de tagadhatatlan az eredmény is, ugye?

Pasik

Íme a nagy-, a kis- és a minipasi:

Apa hasa épp mint egy puha párna -csak a békák kuruttyolnak időnként benne.

Poci is imádja Mátét, de az ilyen pillanatok, amikor 20 másodpercnél hosszabb időre hajlandó megállni, igazán ritkák Nála.

"Jaj, de cuki kicsi Máté!" (Ha éppen nem Szonjának nevezi -van ugyanis egy kéthónapos kis unokahugi, akivel már a pocakban is kutyulta Mátét.)

Nagyon finoman nyúl a kisöccséhez -Rajta kívül semmi máshoz a világon.

Cukik, nem?

Hazaértünk!

Végre itthon!

Fanni hatalmas lendülettel vetette bele Magát az anyaságba. A játékbaba, akit a Máté-várás időszakában naponta többször is a világra hozott, most épp olyan ügyesen szopizik, mint a kisöccse. Fanni szinte elszakíthatatlan Máté mellől, minden pelenkázáskor, szopizáskor, és a kiságyban fekve is ott őrködik mellette. Még az is nagy dilemma volt Számára, hogy a boltba eljöjjön-e velem, pedig tudja, ott mindig csurran-cseppen valami finomság.

És íme a férfiak! Apa mindegyikőjükkel imádta ezt a romantikázós időszakot.

Az esti nyügik alatt együtt róják a szobát föl-le, amíg a nagyok megfürdenek és elalszanak.

Kórházban

Bár a szülésznőnk fél napig foglalta számunkra a "luxuslakosztályt", vagyis a Bajcsy egyetlen nem fizetős egyágyas szobáját, mégis számoltuk a perceket, hogy hazajussunk végre a trópusi őserdővé fűtött kis lyukból.
Mint minden becsületes újszülött, Máté is 3 dologgal foglalatoskodott mindössze: alvással, evéssel és hatalmas rottyantásokkal. Az első kettő kiválóan ment is, a kakatermelés azonban a második napon akadozni kezdett, lett is egy hasfájással végigüvöltött éjszakánk. Ám hála Istennek amint hazaértünk, egy monumentális mindentösszerosálással megszabadult a nehéz tehertől és azóta minden téren tökéletes a bébi!

Az éjszaka igen csak zajos újszülöttrészleg reggel tíz után valami csodás okból lenyugszik -ekkor megpróbálkoztunk egy kis közös szundival.

Itt már második naposan ismét második kedvenc elfoglaltságával tölti az időt a kispasi. (Hogy melyik a kedvenc? Találjátok ki!)

Mamáék meghozták végre a nagytesókat! Az elragadtatott Fannit azóta sem lehet leszerelni a kisöccséről. Itt is féltékenyen leste, nehogy valakinek a kezében többet legyen Máté, mint nála.

Azért egy kevéske mátézás papának is jutott.

Itt végre teljes Fanni öröme!