2008. július 10., csütörtök

3 éves!

3 éves! Ez az a kor, ami már végképp lezárja a kisbabaságot, mert az ember mindig próbál még találni valamit, ami arra az apró kis lénykére emlékezteti, akivel hónapokon, éveken át olyan szoros szimbiózisban élt, de 3 évesen bizony már egy önálló emberke, aki nyafog még, ha önállóan kell levetkőznie fürdés előtt vagy a helyére pakolnia egy-két játékot, de nagyon is tudja, mit akar az élettől.
Igaz, Poci már pár hónaposan is magán hordozott számos jegyet, ami most is a legmarkánsabban jellemzi: határtalan humorérzékét, huncutságát, és azt, hogy annyira szeretnivaló, úgy vonzza magához az embereket.

Máté betegsége miatt már napokkal ezelőtt tudtuk, hogy a mai nagy napra tervezett vidámparkozás tolódik pár napot, amikor Pocit próbáltuk erre felkészíteni, szegénykém először meg is ijedt, hogy akkor most nem lesz neki szülinapja. Próbáltuk ezt a napot is ezért rengeteg apró meglepetéssel igazi szülinappá varázsolni, bár a buli és a torta még várat magára.

Fénykép kevés készült, de a ki ismeri, tudja, mivel lehet Pocit igazán boldoggá tenni. Ez itt a reggeli utáni kékítős nyalóka nagy ovációt kiváltó mellékhatása.

Neki is jól áll a kék!

Az Ő nyelve egyenlőre még rózsaszín maradt, de jót mulatott a két nagy átváltozásán.

Itt pedig már a várva várt Süsüs pezsgő. Máté bébiízlését az üveg hatotta meg igazán -Ő már csak ilyen, nőkből is egyenlőre még leginkább az anyaforma harmincasokra bukik.

Apa előidézi a nagy durranást.

És az ünnepelt, akit a pezsgőivás totálisan lenyűgözött. (Elárulom, eszméletlenül finom volt. Apa is megfogadta, mától lemond a sörről és csak ezen él majd.)




És ha valaki még nem tudná: 3 évesnek lenni fárasztó!

2 megjegyzés:

-krisztina- írta...

Isten éltesse a NagyFiút!!!!

És ahogy a medencés képeket elnézem kár bánkódnia a szülinapi buli hiánya miatt, mert nálatok minden nap BULI van :)
Persze Ő még "kicsi", így kijár neki a torta :D

anyamanya írta...

Kedves vagy, Krisztina! De sajnos az utóbbi hónapokban annyira sok kis betegséget szedtünk össze, hogy alig jutottunk ki a házból, hisz nem akartunk tovább fertőzni, és ezt nagyon megszenvedtük, mert alapvetően menőmanó típusok vagyunk, hiányzik a sok élmény. Úgyhogy nagyon várjuk már a holnaputánt, ha minden jól megy, akkor pótoljuk a Vidámparkot!
Én meg csak ámulok, mekkora már Cicamók, és persze igazi nő, a kis nyakláncától egy pillanatra sem válik meg, gyönyörű! :)